Tudomány!? – egy kis érdekesség

Mi lenne, ha egy 100 megatonnás nukleáris robbanás teljesen zárt térben történne:

• A keletkező hőmérséklet több millió Kelvin lenne.
• A nyomás több milliárd atmoszféra nagyságrendjébe esne.
• Az anyagok szétbomlanának plazmává, és az elektromágneses sugárzás (főként gamma- és röntgensugarak) azonnal megolvasztana szinte bármilyen ismert anyagot.

Hogyan lehetne mégis bezárni egy ilyen robbanást?

1. Külső Gravitációs Bezárás (Mesterséges Fekete Lyuk?)

• Ha rendkívül nagy gravitációs erőt hoznánk létre a robbanás körül (pl. egy mesterséges fekete lyukkal vagy neutroncsillag-anyaggal), akkor a robbanás nem tudna expandálni.
• Ez a módszer elméletileg működhetne, de jelenleg nem tudunk ilyen gravitációs technológiát létrehozni.

2. Tökéletesen Reflexív Anyag (Gamma-tükör)

• Ha egy tökéletesen visszaverő felületű belső falú dobozt készítenénk, akkor az összes sugárzás és plazma visszapattanna, és bezáródna a térbe.
• Egy ilyen anyagnak minden hullámhosszon 100%-os visszaverőképességgel kellene rendelkeznie, beleértve a gamma-sugárzást is – jelenleg nem ismert ilyen anyag.
• Lehetséges megoldás: Egy kvantumvákuumból épített tér, amelyben a sugárzás csapdába esik egy speciális energiaállapotban.

3. Magasabb Dimenziójú Térbe Zárás

• Ha egy 4D vagy magasabb dimenziós térbe tudnánk „hajtogatni” a robbanás térbeli kiterjedését, akkor az a mi 3D-s világunkban bezárva maradna.
• Ez hasonló lenne egy tér-idő csapdához, ahol az energia egy dimenziósan korlátozott állapotba kerül.
• Ez pusztán elméleti, de egyes húrelméleti modellek szerint elképzelhető lenne.

4. Erős Elektromágneses vagy Plazma-tartály

• Ha szupererős elektromágneses mezőket hoznánk létre (pl. kvantumvákuumban generált mágneses csapdákkal), akkor talán az ionizált plazmát és sugárzást stabilan bent lehetne tartani.
• A fúziós kutatásokban használt Tokamak vagy Stellarator rendszerek hasonló elven működnek, de sokkal kisebb léptékben.

5. Időbuborék – A robbanás időben bezárása

• Ha egy olyan technológiát hoznánk létre, amely leállítja vagy ciklikussá teszi az időt egy adott térfogaton belül, akkor a robbanás örökre egyetlen pillanatba záródna be.
• Ez hasonlítana egy stabil időhurokhoz, ahol a robbanás folyamatosan „újrakezdődik”, de soha nem tud terjedni kifelé.
• Egy ilyen megoldás extrém fejlett kvantumtechnológiát igényelne.

Konklúzió: Megvalósítható ez?

Jelenlegi tudásunkkal NEM tudunk olyan anyagot vagy technológiát létrehozni, amely kibírna egy 100 megatonnás robbanást teljesen zárt térben. Elméleti lehetőségek viszont léteznek, és ha például egy gravitációs vagy kvantumvákuum alapú megoldást tudnánk létrehozni, akkor talán valaha sikerülhetne.

Ha egy teljesen zárt térben történő nukleáris robbanásból keletkezik egy új, stabil vagy kvázi-stabil anyag, akkor egyedi nevet érdemel. A „Berekmérium” egy jó elnevezés.